2011. július 8., péntek

#23 - Danna

Rájöttem, hogy pont arról a témáról nem írtam még, ami az emberek fantáziáját általában megmozgatja, ha a gésákról van szó.
Mégpedig a „szexuális szolgáltatások”.

Akárhányszor használok internetes keresőt, hogy megnézzem, milyen a gésák magyar sajtója, minden alkalommal mérhetetlenül elkeseredem.
Ugyanis mindenféle magazinok internetes oldalain, találhat az ember bő lére eresztett írásokat arról, hogy a gésák mennyire kiműveltek voltak a szexuális szolgáltatások terén, hogy oktatták őket, hogy a lehető legnagyobb gyönyöröket adják a partnereiknek.

Ilyenkor mindig az az érzésem, hogy elkeseredett harcot vívunk Mayuhával, hogy elkülönítsük az emberek agyában a gésa és a prostituált képét.

Még az egyik első bejegyzésemben írtam pár szót arról, hogy alapesetben egy gésa szexuális kapcsolatba a szüzessége elvesztésekor kerül, illetve amikor pártfogója lesz.
Ez a pártfogó a danna.
Mostanában nagyon ritka, hogy egy geiko-nak pártfogója legyen.
Régen viszont nem volt olyan ritka dolog, főleg, ha egy elég népszerű gésáról volt szó.
A danna jómódú férfi volt, általában már volt családja, esetleg gyermekei. Gyakori vendége volt a teaházaknak, és a hanamachiban élők jól ismerték. A jómódúság azért volt feltétel, mert tulajdonképpen neki kellett eltartania a pártfogoltját, mindenféle ajándékokkal kedveskedett neki. Ennek viszonzásaképpen a geiko-nak minden alkalommal meg kellett jelennie rendezvényeken, találkozókon, ha a dannája kérte, illetve a danna és a geiko között volt szexuális kapcsolat.
Mostanában, mivel ez igen ritka, már annyira nem lehet nyilatkozni a féltékenység témában.
Viszont régebben a danna felesége, ha már választani kellett, jobban örült, ha egy gésa a férje szeretője, mivel így nem érezte veszélyben a pozícióját. A gésa csak akkor mehet férjhez, ha feladja hivatását, ellenkező esetben csak és kizárólag szeretői pozícióban van a férfi mellett.
Így ha a dannájától gyermeke születik, a gyermek törvénytelennek minősül, hiszen anyja hajadonnak számít jogilag.
Az ilyen gyermekek sorsa jelentősen függ attól, hogy fiú vagy lánygyermek. Japánban jobban örülnek a fiúgyermeknek, ezzel ellentétben a hanamachi-k világában a lánygyermeknek örülnek jobban. Ha fiú születik, általában nevelőkhöz adják, mostanában már iskolába járatják, egyetemre, majd munkába áll és önállósodik. Legkésőbb tizenöt éves korában el kell hagynia az anyja okiyá-ját, ellenkező esetben veszélyezteti az okiyában élő gésák jó hírét.
A hanamachi-ban csak akkor maradhat, ha foglalkozásának az „öltöztető” (otokoshi 男衆)-t választja.

A geiko, illetve dannájának családja sok esetben ismerte/ismeri egymást, esetenként előfordul, hogy egy a gésák körében gyakori vendég, születésnapi partiját, vagy számára fontos alkalommal kapcsolatos rendezvényt egy teaházban szervez meg, és erre akár felesége és gyermekei is elkísérhetik.
A gésák, illetve a japán feleségek két különböző nőtípust testesítenek meg. A feleség alapjáraton a háziasszony, feladata, hogy férjének otthon biztosítson, főzzön rá, gyermeket szüljön neki, akiket felnevel. Ezzel ellentétben a gésa bizonyos szempontból a tökéletes nő ideálja, művelt, okos, szép, kellemesen tud társalogni mind a pártfogójával, mind annak rendezvényén a vendégekkel. Ebből is látjuk, hogy két ellentétes feladatkörük van, s ebben a kapcsolatban a féltékenységnek nemhogy helye nincs, de szinte értelmetlennek látszik.

Azt, hogy egy gésa pártfogója valaki, nem szokta nagydobra verni. Értelemszerűen, hiszen a gésáknak nemcsak nálunk, de még Japánban sem túl fényes a sajtója, gyakran kapcsolják össze őket a szexuális szolgáltatásokkal Japánban is. Ez talán annak köszönhető, hogy nemcsak számunkra övezi sok-sok titok a gésák világát, hanem sok japán számára is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...