2012. szeptember 29., szombat

#32 - A tradicionális japán zene


Nos, akkor kezdődjön is a következő kis sorozat.
Már bemutattam a gésák öltözködését, azok részeit, a taníttatásuk, életük nagy részét, szóval nem nagyon volt más ötletem.
A következő kis sorozatban bemutatom a japán tradicionális zenét, a hangszereket, illetve az olyan előadástípusokat kicsit bővebben (azokat, amikről találok több anyagot).

Viszont ami változtatás, hogy a cikkek rövidebbek lesznek.
Kényelmesebb, áttekinthetőbb. ^^
Így nekem sem kerül majd négy órámba egy-egy cikk, illetve az olvasók is gyorsan átjutnak egy-egy cikken.

______________________________________________________________

A japán nyelvben a zenét két kanjival írják le: 音楽 (ongaku)
A két kanji: az (on) - jelentése hang , és a (gaku), melynek jelentése: szórakozás, kényelem

A tradicionális japán zenének két fajtája van, a shōmyō (声明), avagy a buddhista kántálás, illetve gagaku (雅楽, jelentése: "elegáns zene"), az udvari zenekari által előadott tradicionális zene. Mind a shōmyō, mind a gagaku a Nara- és a Heian-korban alakult ki, és erre a korra jellemző leginkább.

A Gagaku-t a Heian-korszaktól kezdve a császári család előtt adták elő. 
A Kagurauta (神楽歌), Azumaasobi(東遊) és Yamatouta (大和歌) is a Gagaku-hoz nagyon hasonló stílusú zenét jelent. A Tōgaku (唐楽) és a Komagaku (高麗楽) is a Gagaku egyik formája, mely a kínai Tang-dinasztia és korai hatásra alakult ki. ( Komagaku koreai hatásra alakult ki a Nara-korszakban (710-794), mindig táncos ünnepségeken adtak elő Komagaku darabokat. Elsősorban abban különbözik a Gagaku-tól, hogy Komagaku hangszerei között nem szerepeltek húros hangszerek, csak fúvósok és ütősök.)
A Gagaku két csoportra osztható, egyik a kangen (管弦) - hangszeres zene -, a másik pedig a bugaku (舞楽) - gagaku-val kísért táncelőadás.

Körülbelül a 19. században alakultak ki a Honkyoku-k (本曲, "eredeti darabok"). A Honkyoku-k rövid, shakuhachi (尺八)-ra írt darabok. Honkyoku-kat a zen buddhizmus Fuke ágának papjai, a komusō (虚無僧)-k adtak elő, ezzel könyörögve alamizsnáért és megvilágosodásért.
Habár a Zen buddhizmus ezen ága a 19. századra eltűnt, szájhagyomány, illetve írásos feljegyzéseknek köszönhetően nagyon sok Honkyoku-t ismernek és adnak elő Japánban.

A szamurájuk gyakran voltak jelen ilyen tradicionális zenei előadáson, illetve sokszor szerepeltek, maguk is előadtak darabokat.

A zenés színháznak nagy hagyománya alakult ki. Már a 14. században ismert volt a Noh () vagy nō színház, mely már akkor is nagy népszerűségnek örvendett, és nagyon megbecsült művészeit ág volt. A Noh színházi művészet legnagyobb alakja Kan'ami (1333-1384) és Zeami (1363?-1443) volt, akik tulajdonképpen lefektették a mai Noh előadások szabályait is.

A japán színház egy másik népszerű formája a bábszínház, vagy más néven bunraku (文楽). Ez a színházforma is nagy sikert aratott Japánban, még a Edo-korszakban alakult ki, és napjainkig töretlen népszerűségnek örvend a Felkelő Nap Országában.
A bunraku előadást általában narrátor, illetve shamisenen előadott zene kíséri.

Az Edo-korszakban kialakult Kabuki színház is nagy népszerűségnek örvend Japánban. 1652 óta, csak férfi színészek szerepelhet kabuki előadásban.
A shamisen előadás témája kötetlen, történelmi eseménytől kezdve táncos előadásokig bármi előadható, a nagauta stílusban pedig ének és shamisen-játék kíséri az előadást.

[Forrás: Wikipedia]  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...